Az 1-es típusú cukorbetegséggel, ahol az egyetlen és haladéktalanul elindítandó kezelés az inzulin. A 2-es típusú betegek szervezete viszont még évekig támogatható életmód változtatással (mozgás, diéta) és gyógyszerekkel, mielőtt külső inzulin adására szorulnának.
Közismert tény, hogy ha időben kerül felismerésre az anyagcserezavar, akár vissza is fordítható. A testsúly csökkentése és a sportolás jó irányba tudja fordítani a cukor felhasználását, ezzel elkerülhető a hasnyálmirigy túlzott igénybevétele, végül kimerülése.
Az antidiabetikumoknak a piaca egyre nagyobb, a kutatók és a gyógyszergyártók jelentős energiákat mozgósítanak új hatásmechanizmusú, egyre hatékonyabb tablettás vagy injekciós formájú gyógyszerek fejlesztésére.
2004 előtt 5 fő hatástani csoportba sorolták a tablettás diabétesz gyógyszereket: biguanidok, alfa-glukozidáz-gátlók, szulfanilureák, glinidek a glitazonok. Ezek a tabletták önmagukban, egymással- vagy inzulinnal kombinálva kerültek alkalmazásra a 2-es típusú cukorbetegségben.
Nem kellett sokat várni az új gyógyszerek megjelenésére. A kutatók ugyanis részletesen feltérképezték a különböző útvonalakat a szénhidrát anyagcserében, és újabb támadáspontokat választottak ki a gyógyszerek megtervezésében. Felismerték, hogy a táplálék elfogyasztását követően a szervezetben az inkretin nevű hormon szabadul fel, amely serkenti az inzulin kiválasztását a hasnyálmirigyből.
Az ún. inkretinmimetikumok ( glukagonszerű peptid -1, GLP-1 receptor agonisták) gyakorlatilag mesterséges inkretinként funkcionálnak, és a dipeptidilpeptidon-4 (DPP-4) enzim gátlók, amelyek gátolják az inkretin bomlását, hatásos vércukorcsökkentőknek bizonyultak.
Az inkretinmimetikumok 2005-ben jelentek meg az Amerikai Egyesült Államokban, ma már Magyarországon is elérhetőek. Bőr alá adható injekció formájában kerültek forgalomba. Ide tartozik az exenatid (Byetta), a liraglutid (Victoza) és a lixesanatid (Lyxumia).
A DPP-4 gátlók vagy gliptinek tabletta formájában adagolhatók. A sitagliptin (Januvia), vildagliptin (Galvus), a saxogliptin (Onglyza) mellett 2012-ben jelent meg Európában a linagliptin (Trajenta), amely metforminnal kombinált tablettaként is kapható (Jentadueto).
Egy újabb hatástani csoportba tartozik a pramlintide (Symlin), amely azamylinagonisták képviselője. Az amylin az inzulinhoz hasonlóan a hasnyálmirigyben termelődő fehérje, amelynek fontos szerepe van a cukorbetegség kialakulásában és az elhízásban. A pramlintide adását 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben is javasolják, injekció formájában adagolható. Egyelőre nálunk még nem került forgalomba.
A 2012-es évhez köthető a nátrium-glukóz kotranszporter 2- gátlók (SGLT2) megjelenése. Az SGLT-2 molekula a vesében található fehérje, amely szerepet játszik a vizeletbe kerülő cukor visszaszívásban. Ha ezt gyógyszeresen gátoljuk, a cukor nem szívódik vissza, hanem kiürül. A canagliflozin (Invoka), dapagliflozin (Forxiga), empagliflozin és a ipragliflozin tartozik ebbe a gyógyszercsoportba. Mivel a vizelettel szabadul meg a szervezet a felesleges cukortól, a kezelés ideje alatt a betegek vizeletében mindig pozitív lesz cukorteszt, de ez a hatásos kezelést jelenti.
Számos kísérleti stádiumban lévő hatóanyagról érkeznek jó hírek a szakirodalomban, ezért számítani lehet arra, hogy a közeljövőben újabb gyógyszerekkel bővül majd a cukorbetegség kezelésére elérhető gyógyszerek palettája.
A cukorbetegség nem csak önmagában károsítja a szervezetet, hanem számos szövődménye mellett hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához (szívinfarktus, stroke), ezáltal az élettartam csökkenéséhez.
Források:
www.informed.hu
www.medindia.net
https://www.joslin.org/info/oral_diabetes_medications_summary_chart.html
http://www.diabetesincontrol.com/articles/91-how-glp-1-works/14495-sglt2-inhibitors-a-new-class-of-diabetes-medications
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: